Kicsit több mint egy évvel ezelőtt Feldmár András és Bugarszki Zsolt felhívására indult el a Lótusz Program. Az egy év alatt, több mint 100 ember jelentkezett a program önkéntesei sorába, s kialakult egy 20-30 fős lelkes, kitartó csapat, akik többsége végig velünk volt. Rengeteg munka és élmény van mögöttünk, a Lótusz egy igazi közösségé szerveződött annak minden erényével és sikerével, valamint hibájával és kudarcával együtt.
Az eredeti célkitűzések szerint a Feldmár Intézet keretei között, az üzleti modell és a non-profit kezdeményezés együttműködésével valósult volna meg a program. Nagy lelkesedéssel vágtuk bele magunkat az együttműködésbe.
Egy ponton túl azonban úgy éreztük, hogy nem megfelelő a Lótusz helye ebben a konstrukcióban s a Lótusz a legutóbbi időben a Feldmár Intézettől függetlenül folytatta munkáját. Az elválás és annak körülményei azonban nem hatottak jól a közösség Feldmár Andrással való viszonyára sem.
Mára világossá vált, hogy a program az eredeti elképzelések szerint nem valósulhat meg, az alapítók útjai elváltak egymástól s ilyen körülmények között az nem folytatható tovább.
A Lótusz körül kialakult egy erős, összetartó közösség rengeteg energiával. Lótusz Programként már nem, de talán saját álmok és elképzelések mentén még messzire juthat ez a csapat.Egy ponton túl azonban úgy éreztük, hogy nem megfelelő a Lótusz helye ebben a konstrukcióban s a Lótusz a legutóbbi időben a Feldmár Intézettől függetlenül folytatta munkáját. Az elválás és annak körülményei azonban nem hatottak jól a közösség Feldmár Andrással való viszonyára sem.
Mára világossá vált, hogy a program az eredeti elképzelések szerint nem valósulhat meg, az alapítók útjai elváltak egymástól s ilyen körülmények között az nem folytatható tovább.
Ezzel a bejegyzéssel ez a blog is bezárul. Köszönjük a sok támogatást és az eddigi érdeklődést a Lótusz program iránt. Egy újabb keretben talán még hallani fogtok felőlünk.
