A Lótusz program kapcsán egyre aktívabb kommunikáció folyik. Szerencsére sok interjú, újságcikk jelenik meg rólunk, beszélünk egymás között, kommunikálunk a jelentkező családokkal, érintettekkel vagy éppen potenciális támogatóinkkal. Az alábbiakban egy kis útmutatót szeretnénk adni a Lótusz szóhasználatához (magyarul és angolul).
A Lótusz ház leírásakor használt kifejezések:
- lakhatási program (residential program)
- védett lakhatási program (residential home)
- pszichiátriai intézmény (psychiatric hospital, mental health hospital, institution)
- magánkórház (private hospital)
- szanatórium, magánszanatórium
- lakóotthon (group home)
- átmeneti intézmény (halfway house)
A Lótusz Ház nem medikális vagy szociális szolgáltatás ezért kerülünk minden olyan kifejezést, ami engedélyhez kötött tevékenységet/intézményt ír le és amelyben meghatározott szabályok, protokollok mentén zajló kezelés/ellátás folyik.
A szellemiséget tekintve használhatnánk a terápiás közösség vagy a krízis ház megnevezéseket is, egyelőre mégsem tesszük.
Hasonló a helyzet a krízisház kifejezéssel. A krízis szó ebben a szövegkörnyezetben az akut pszichotikus állapotra utal, miközben elengedve az orvosi nyelvet felfogható úgy is, hogy „egy egzisztenciális állapot, egy élethelyzet, mely ha fennmarad igen súlyos, akár végzetes következményekkel is járhat az érintettre nézve”.
Krízisintervenció címén a Lótusz egy ilyen helyzetben annyit tesz, hogy az egyén helyett annak környezetét változtatja meg. Ez egy elfogadható változata lehet kízis, kríziskezelés, krízisház szavak használatának, de megintcsak az a baj, hogy ha nincs másfél óránk egy TV interjúban, hogy ezt kifejtsük akkor a krízisből félő, hogy az akut pszichotikus krízis verzió marad meg.
A Lótusz Házban lakók megnevezésére használt kifejezések:
- Lakó, bentlakó (resident, dweller)
A Lótusz egy lakhatási program. Fedelet nyújt, menedékhelyet. A szolgáltatás igénybevevőit is ennek mentén érdemes megragadni.
A Lótusz Házan lakókkal kapcsolatban mindenképpen kerülendő kifejezések:
- beteg (ill or sick person)
- páciens (patient)
- kliens (client)
- használó, felhasználó (user)
A fenti kifejezések mindegyike valamelyik segítő foglalkozás célcsoportjára utal. A beteg, páciens szavak a medikális ellátásban résztvevőkre, míg a kliens, használó szavak a szociális ellátórendszer igénybevevőire. Tekintve, hogy a Lótusz nem nyújt professzionális segítő szolgáltatást - ez egy önkéntes program, javarészt laikus résztvevőkkel – a Házban élő emberekre sem helyes ezeket a kifejezéseket használni, annak ellenére, hogy életük más területein természetesen elképzelhető, hogy betegként vagy kliensként tartják őket számon.
A Lótusz Házban folyó tevékenység leírására használt kifejezések:
- kísérés (being with, keeping company, sitting with)
- együttlét (being with)
A kísérés, együttlét nem professzionális kifejezések, és ami még fontosabb, nem védett, meghatározott, engedélyhez kötött tevékenységet leíró szavak. Ami a Lótuszban történik, azt bármilyik szabad ember, bármikor, bárhol csinálhatja.
A Lótusz Házban folyó tevékenység leírásakor kerülendő kifejezések:
- gyógyítás (cure, healing)
- kezelés (treatment)
- ellátás (care)
- terápia (therapy)
A fenti kifejezések professzionális medikális vagy szociális segítő beavatkozásokra utalnak. Ilyen a Lótuszban nem folyik.
A Lótusz Házban dolgozó emberek megnevezésekor használt kifejezések:
- kísérő
- önkéntes (volunteer)
- stábtag (staff member)
- Lótusz tag (member of Lótusz House)
A Lótusz egy önkéntes program, tagjai a legkülönbözőbb végzettséggel, élettörténettel érkező önkéntesek, akik kísérőként dolgoznak a Lótusz Ház stábjában.
A Lótusz Házban dolgozó emberek megnevezésekor kerülendő kifejezések:
- Szakember (professional)
- Segítő (helper)
- Kezelő (care giver)
- bármelyik segítő szakma neve (pszichológus, orvos, szociális munkás, terapeuta stb).(psychologist, doctor, social worker, therapist, etc.)
A Lótusz Házban tevékenykedőket elsősorban az ott végzett tevékenységük mentén nevezzük meg, tekintet nélkül arra, hogy élete más területén milyen végzettséggel milyen tevékenységet végez.
A Lótusz Házban lakók problémáinak leírásakor használt kifejezések:
- mentális probléma (mental health problem, problems in living)
Adott szövegkörnyezetben sokszor inkább körbeírni érdemes a jelenséget mintsem valamelyik paradigma mellett állást foglalva magunk definiálnánk azt. Ebből a szempontból már a mentális probléma is egy állásfoglalás leginkább a társadalomtudományi megközelítések mellett. Fontos hangsúlyozni, hogy a Lótusz olyan program, amelyben a lakók maguk definiálhatják saját élethelyzetüket.
A Lótusz Házban lakók problémáinak leírásakor kerülendő kifejezések:
- elmebetegség (mental illnes)
- pszichiátriai betegség (psychiatric illnes)
Ezek a kifejezések egyértelműen a medikális paradigma mentén definiálják a lakók problémáit, és ennek a tudományterületnek a kifejezéseivel írják le azokat.
A Lótusz Házban élőkkel történtek leírásakor használt kifejezések:
- megerősödés esetleg visszatérés, vagy magához térés (recovery)
Itt az angol verzió a kifejezőbb. Az angol recovery szó azért kiváló mert egy olyan folyamatra utal, mely az érintettben zajlik, az érintett maga csinálja azt, amit más legfeljebb kísérni, biztosítani tud. Magyarul fordíthatnánk felépülésnek, de az túlságosan kötődik a betegségből történő felépülés kifejezéshez, medikális hangulata van a szónak. A megerősödést azért használhatjuk, mert az is inkább egy belső folyamatot ír le és nem számít szakkifejezésnek. Ráadásul szoktuk úgy használni a kifejezést, hogy korábbi problémából, nehézségből kerül ki valaki megerősödve.
A Lótusz Házban élőkkel történtek leírásakor kerülendő kifejezések:
- gyógyulás (healing)
- felépülés
A Lótusz nem gyógyító program, még akkor sem érdemes ezt a kifejezést használni, ha a Lótusz által teremtett közegnek esetleg gyógyító hatása lehet.
